Teremtsünk virágzó mikroklímát!

Hajdú-Bihar megye 3. számú országgyűlési egyéni választókerület

A választókerület teljes egészét érintő program

Az adottságokra a lehetőségekre és a térség hagyományaira alapozottan Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék hozzáértő szakemberei (az elődeik ez ügybeni ténykedését is felhasználva) több éves munkával elkészítették a Tisza folyóra alapozottan a Debrecen Nyíregyháza vonaltól keletre eső, Létavértestől Mátészalkáig húzódó 3000 km² területre vonatkozóan a térség regionális vízellátási – vízhasznosítási javaslatát. A javaslatba foglaltak megvalósítása nagyságrendileg a térség valaha volt legnagyobb beruházása lesz (becsült költség 100 milliárd forint). A beruházás öt év alatt ütemezetten megvalósítható, de a rendszer egyes elemei önállóan is működnek. A javaslatba foglaltakat mindkét megye önkormányzata és mindkét megye agrárkamarája üdvözölte és egyhangú döntéssel 2014-ben elfogadta, de a látványberuházások és az önös érdekek miatt nem az emberek megsegítése volt a fontos, a projekt megvalósítása elmaradt. A továbblépéshez elengedhetetlen a javaslatban kidolgozottak szerint a megvalósíthatósági tanulmányterv elkészítése, melynek elkészítéséhez a Debreceni Egyetemet kívánjuk felkérni. Ez a beruházása a térség felzárkóztatásának, a foglalkoztatásnak, a vízháztartás javításának az alappillére, amelyre valóban adja az Európai Unió a fejlesztési forrásokat és nem Mészáros, Tiborc, Garancsi, a Fidesz strómanjai számlájára.

Mi a javaslatban leírtakat elfogadjuk, felvállaljuk ennek a programnak a minél előbbi beindítását, megvalósítását, elfogadva az ez ügyhöz jó szándékkal közeledőkkel, tenni akarókkal való együttműködést.

A beruházás vázlata

A Balmazújvároson meglévő vízkivételi műtől közel a két megye határán húzódva (vízválasztó vonal) Kocsord községig megépül az a zárt nyomott acélcső vezeték, mely a cső mindkét végén történő betáplálással, napelemes energia segítségével szállítaná a mindenkor szükséges vízmennyiséget. A szállított víz fogadására, tárolására, kiszolgálására rendelkezésre fog állni 32 db meglévő és tervezetten megépülő 20 db tározó tó. A tározó tavak mindegyikének elsődleges funkciója a lehulló csapadék minél nagyobb mértékű összegyűjtése, tárolása, hasznosítása. A zárt vezetéken, illetve a nyílt meglévő csatornákon keresztül betáplált vízmennyiség mindenkor a biztonságos vízellátásra, a többlet vízigények kielégítésére szorítkozik. A vízszállítást (zömmel, néhány kilométer új csatorna építése mellett) a jelenleg is 540 km hosszban meglévő, de felújítandó csapadékvíz-belvízelvezető többfunkcióssá váló csatornákon végezzük. A mindenkori vízmozgatást – vízszállítást - kiszolgálást egy kiépített ellenőrző rendszer segíti.

Nagyságrendi adatok (a teljesség igény nélkül):

• Érintett terület 3000 km² (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1600 m², Hajdú-Bihar megye 1400 m²), érintett települések száma 69 db, lakosság száma 530 ezer fő (Debrecen és Nyíregyháza lakosságával együtt, mivel a megyeszékhelyeken találhatóak a legnagyobb kapacitással rendelkező konzervgyárak).
• Vízkivételi művek száma 2 db.
• Öntözőcsatornák hossza 530 km (meglévő).
• Tározótavak száma 32 db meglévő és 20 db megépítendő.
• Éves tervezet vízmennyiség szükséglet 65 millió m³.
• Energia ellátás 2 db 1,5 MWh napelemes erőművel.

 
Tervezett vízellátás eredményei:

• A debreceni Nagyerdő (évtizedek óta megoldatlan) vízháztartásának javítása, a vizes élőhelyek helyreállítása, a térségben lévő erdők, ligetek vízháztartásának javítása, tocsogók, vaditató helyek folyamatos vízellátása.
• 30 ezer hektár területen az öntözővíz tervezhető felhasználásának biztosítása.
• A halgazdálkodás, a szabadidős létesítmények vízigényének biztosítása.
• Az öntözött területen majdan megtermelt áruk, többlettermékek feldolgozására létrejövő közép-kisvállalkozások nyersipari vízzel történő ellátása.

A beruházás megvalósításánál és az elkészült létesítmények üzemeltetésénél elsősorban helybéli és a térségi vállalkozóknak fogunk elsőbbséget biztosítani. A beruházás teljeskörű megvalósításával és üzemeltetésével, az öntözött területek nagyságának és az itt megtermelt áruk mennyiségének növekedésével, a megtermelt áruféleségeknek a térségbeli feldolgozásával a regionális térségben 10-13 ezer új munkahely létrejöttével számolunk, amely képes munkát adni a térségben lévő szakértelemmel nem rendelkező munkaerőnek. A vizsgált térség valaha volt legnagyobb térségfejelesztő és munkahelyteremtő beruházását kiszámítható gazdasági-politika környezetben állami szerepvállalás mellett „befektetőbarát” körülmények között az Önök segítségével fogjuk megvalósítani.

Debrecen, Bocskaikert, Hajdúhadház, Téglás, Hajdúsámson térsége

A javaslatba foglalt beruházás fő útvonala 471. számú Debrecen – Mátészalka másodrendű főút. Megyénkben is a főútvonalra esőt területeknek meghatározó szerepe lesz a beruházások megvalósításában, üzemeltetésében. Az agglomerációs központi szerepköréből adódik Debrecen város szerepe, bevonása megkerülhetetlen. A Debrecenben meglévő tervező és kivitelezői kapacitásoknak döntő része lehet (elsősorban a regionális létesítményeknél) a beruházások megvalósításában. A majdan megtermelt áruféleségek (zöldség, gyümölcs) feldolgozásában mindenképpen számolni kell a Debrecenben már meglévő, vagy bővíthető feldolgozási kapacitásokkal.

Logisztikai szempontból szükséges tervezés, kivitelezés:

• Örvendetes, hogy napirenden van az évek óta elhúzódott 471. számú út Debrecen Hajdúsámson közötti négynyomosítása. Jelezzük, hogy a kiváló minőségű munkának részét kell, hogy képezze a szakszerűen kivitelezett autóbusz leállósávok és a környezetbe illő autóbuszvárók megépítése.
• Az útszakaszra eső évtizedeken át húzódó vasúti keresztezés külön szintű megoldása elengedhetetlen. A program részét kell, hogy képezze. A keresztezés megoldását a lakosság, a környéken lévő vállalkozások előzetes tájékoztatása, megkérdezése, egyetértése nélkül elképzelhetetlennek tartjuk. Már létezik egy korábban kidolgozott aluljáró terv, amely figyelembe vette a családi házak „árnyékolásának” elkerülését, illetve a vállalkozások megközelíthetőségét.
• Debrecen város különböző okokra visszavezethetően másodlagosan kezeli a keletről beérkező célforgalmat, de most már az autópályára igyekvő átmenő forgalmat is. Ez a forgalom kb. 50 ezer db jármű napi forgalmában konkretizálódik. Az örvendetes nyugati autópálya építés mellett égetően szükséges a keleti elkerülő út megépítése. Mi ezt felvállaljuk és szorgalmazzuk.
• A 471-es és a 48-as számú főutak forgalmát szinte teljes egészében a 4-es számú főút Árpád tér - Faraktár út közötti szakasza fogadja. Ennek a cél, illetve átmenő forgalomnak a kezelésére a hétágú Árpád téri csomópont alkalmatlan. Ez a csomópont Magyarország legrosszabb csomópontja. Periférikus megoldásokkal a probléma kezelhetetlen. A Rakovszky utcán (Árpád tér - Benedek Elek tér közötti útszakasz) élő lakosság jelentős részének az életminősége és lakhatási feltételei elviselhetetlenek. Ez a helyzet még a keleti elkerülő út megépítése után is a beáramló célforgalom miatt is tarthatatlan lesz. A városnak ez az útszakasza (a Nyíl utcával együtt) az itt élő lakosoknak az életminőségét, illetve annak romlását hosszú távon garantálja. Ennek az akut problémának az együttes kezelése meg kellett volna, hogy előzze az intermodális központ megépítését. Ez az útszakasz a Nyíl utcával együtt a városi körgyűrű szerves részét képezi. A körgyűrű többi szakasza paramétereiben, minőségében, környezetre gyakorolt hatásában megfelelő. Érthetetlen, hogy a város – a közúti szolgálat – közösen sem tudja (vagy nem akarja) évek óta ezt a problémát megoldani. A problémát az Árpád téri csomópont korszerűsítését, az érintett lakosság szükségleteinek kielégítését legalább az intermodális központ átadásáig (a szalagvágásig) meg kell oldani.

Hajdúsámson városnak a program megvalósításánál, az üzemeltetésnél földrajzi adottságaiból, a lakosság létszámából, a település jellegéből adódóan meghatározó szerepe lesz. A Hajdúsámsoni csatornának és a meglévő Martinkai víztárolónak a programba való bevonásával a város közvetlenül is érintetté válik. A település térségében megvalósuló beruházások kivitelezésénél a helyi vállalkozók bevonását (földmunka, műtárgyak építése) szorgalmazzuk. Jelenleg is működik a településen a majdan megtermelt áruféleségek feldolgozására alkalmas kis és nagyüzem. Elsősorban a kisvállalkozók bevonását (kapacitás bővítésének elősegítését) fogjuk szorgalmazni.

Logisztikai beavatkozások:

• Örvendetes, hogy megépül a 471. számú út Hajdúsámsont elkerülő szakasza. A beruházás részét kell, hogy képezze az erősen leromlott Hajdúsámsoni átkelési szakasz „faltól-falig” terjedő környezetbarát felújítása, korszerűsítése.
• A Hajdúhadház - Hajdúsámson összekötő út évek óta húzódó korszerűsítésével (elkerülő 354. számú út) megoldható lenne a 471. számú út kapcsolata az M35-ös autópályával. Ez az út, már részét képezné a Debrecent keletről elkerülő keleti fél körgyűrűnek. Biztosítaná 15 ezer db jármű kivonását a Debrecenből keletre zúduló forgalomból.

Egyéb program szerint megoldandó, de kapcsolódó feladatok:

• Hajdúsámson város energiaellátása katasztrofális. Nagy energia igényű vállalkozások fogadásának, napelemes erőmű építésének nincsenek meg a hálózati feltételei, mert maga a hálózat nem bírja ezt el. Ezt a problémát szakemberek bevonásával sürgősen meg kell oldani.
• Magyarországon nem csökken a különböző mértékű sérülést okozó közúti balesetek száma. A gépjárművezetők oktatására, képzésével ez a tendencia befolyásolható. Ez ügyben sem leszünk tétlenek, tenni akarunk. Ifjúságunknak nagyobb vezetéstechnikai tudást szeretnénk biztosítani. Hajdúsámson város területén található terepviszonyok alkalmasak arra, hogy a nyugati országokhoz hasonlóan megépítsünk egy hatékony oktatásra alkalmas vezetéstechnikai pályát, ahol az alföldi útviszonyoktól eltérő pályát tudunk megépíteni (emelkedők, kőomlás, csúszós, jeges út, kátyúk, hegyi útszakaszok, stb.). Ez a pálya regionális jelleggel működhetne (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés megyék). A vezetéstechnikai pálya a kezdő gépjárművezetők mellett a hivatásos gépjárművezetők és a rendészeti szervek igényeit is kielégítené. Megépítését befektetők bevonásával, üzemeltetését helyi vállalkozók, munkavállalók közreműködésével akarjuk biztosítani. Ennek a pályának a megépítése része lenne térségünk felzárkózásának, az életminőség javításának. Ez a probléma a megyében nem ismeretlen, de az ez ügyben tenni tudók évek óta hallgatnak, de az életminőség javítása a Fideszt csak családi szinten érdekli.

A 4. számú főúttal érintett településekre is el fog jutni a települések sorsát alapvetően befolyásoló öntözővíz. Bocskaikert területén épül meg az a tározó tó - a korábbi Civaqua programnak megfelelően -, amely hivatott a debreceni Nagyerdő vízháztartásának (a talajvíz szintjének megemelésével) javítására.

Itt alakítható ki vállalkozók bevonásával az a szabad téri strandfürdő, szabadidő központ ahol többlet vízfelhasználás nélkül (átfolyó rendszerrel üzemeltetve) biztosítható a folyamatos vízutánpótlás. Szabadtéri strandfürdők és szabadidőparkok kialakításával növelhető az egész régió turisztikai vonzereje, az emberek életminősége és a foglalkoztatás.

Ennek a beruházásnak a megvalósítása, üzemeltetése is sürgeti a Debrecen Bocskaikert közötti (évek óta napirenden lévő) kerékpárútnak a megépítését. Ezzel létrejönne a Debrecen – Hajdúhadház - Téglás közötti összefüggő kerékpárút, amely jelentős mértékben növelné a térség turisztikai vonzerejét.

Hajdúhadház város területén épülne ki az az új csatorna, mely összekötné a tervezett hajdúhadházi víztárolót a Vidi ér forrásvidékével. Ezen a csatornán keresztül Hajdúhadház város több száz hektár nagyságrendű terület öntözéséhez elegendő vízmennyiséghez jutna olyan zártkerti területeken, ahol eddig is hagyománya volta zöldség és gyümölcstermesztésnek. Ez lehet az egyik alapja a szakképzetlen munkaerő foglalkoztatásának.  A klíma, a vízháztartás javulásával meg fog növekedni (a térségben most is termő) gyógynövények mennyisége. Mindenképpen el fogjuk érni (a termőföld és az erdőtulajdonosokkal egyeztetve), hogy a helyi lakosság, akinek jelentős bevétele származik jelenleg is a gyógynövények begyűjtéséből) minél nagyobb mennyiségben tudja begyűjteni és értékesíteni a térségben termő értékes gyógynövényeket. Hajdúhadházon jelenleg is vannak vállalkozók az összegyűjtött gyógynövények feldolgozására, értékesítésére. Ezeket a vállalkozókat támogatni fogjuk. Szorgalmazzuk a szükség szerinti feldolgozóüzemek bővítését, a begyűjtött áru értékesítésének, az értékesítés piacának biztonságos és kiszámítható megoldását. A Hajdúhadházi és a Téglási tározótavak mindegyike a többcélú hasznosítás szellemében fog kiépülni (öntözés, haltenyésztés, szabadidőközpont).  Ezek a megoldások képesek felszívni a nagyszámú szakképzetlen munkaerőt és számukra jelentős életminőség javulást biztosítani.

Ligetalja: Nyíradony, Nyíracsád, Nyírábrány, Fülöp, Nyírmártonfalva térsége

Nyíradony: az 1950-ig Szabolcs megyéhez tartozó ligetaljai települések sorsát (felzárkóztatás, életminőség, szülőföld megtartó ereje) ez a beruházás hosszú távon befolyásolhatja. Ez a program ezeket a településeket érinti a legnagyobb mértékben. A ligetaljai járás székhelyét is érinti a vízellátási, vízhasznosítási beruházás. Területén halad át a nyomóvezeték. A vízszállító csatornák közül érinti a Kati ért, a Nyíradonyi csatornát és a Kállai főcsatornát. Továbbá érinti a Nyíradonyi csatornát a Pércsi érrel összekötő tervezett új csatorna, mely a nyírmártonfalvai időszakos tározótavakat (3 db) fogja folyamatosan öntözővízzel ellátni. A Kati ér forrásvidékén épül meg az egyik többcélú tározótó. Nyíradonynak kulcs szerepe lesz a beruházás megvalósításában (helyi vállalkozók), a humán erőforrás képzésében, oktatásában. Ehhez a jelenlegi feladatokhoz igazítottan és az új kihívásoknak megfelelően folyamatosan kell a hiányosságokat pótolni, a település pozícióját erősíteni. A beruházás kivitelezésénél a település környezetében épülő létesítmények kivitelezésénél a nyíradonyi vállalkozóknak kell elsőbbséget biztosítani (földmunka, műtárgyak építése, kész beton szállítása, stb.). A beruházás megvalósítását követően a vízellátó rendszer működtetéséhez az öntözött területen folyó termelés műveleteihez a megtermelt áruk feldolgozásához és értékesítéséhez különböző szinten képzett szakembergárdára, betanított munkásokra lesz szükség. Ehhez a folyamatos képzési, oktatási programhoz Nyíradonyba fogjuk javasolni az oktatóház megépítését, ahol:

• a településen már jelenleg is rendelkezésre áll az oktatógárda jelentős része és a háttérintézmények,
• a szükséges munkaerő a megépülő mintaüzemben sajátíthatnák el a szakoktatók bevonásával a szakmai fogásokat.

Logisztika

Örvendetes, hogy megkezdődött a 471. számú út nyíradonyi átkelési szakaszának a felújítása. Ezt a település rangjának megfelelő formában be kell fejezni. A felújítást az átkelési szakasz teljes hosszában „faltól-falig” el kell végezni (zárt csatorna, kiemelt szegély, kétoldali gyalog járda, kerékpárút).

• A járási székhely funkciója a majdani oktatási, feldolgozói központ igényli a keresztirányú forgalom zavartalan elvezetésének a megoldását is. Ebből a célból:
  • Másodrendű főúti funkciót kapna a Nyíregyháza – Nagykálló – Balkány – Nyíradony – Nyíracsád – Nyírábrány – 48. sz. főút (Érmihályfalva).
  • Ennek biztosításához korszerűsíteni kell az érintett balkányi és nyíradonyi átkelési szakaszokat és aszfaltburkolattal ellátni teljes hosszban a Nyíradony – Nyíracsád – Nyírábrány közötti teljes útszakaszt (jelenleg az útszakaszon, több helyen itatott makadámút található).
  • A másodrendű főúti funkcióval ellátott útszakaszon a főutakra vonatkozó szolgáltatási szintet kell bevezetni (télen sózni kell).
  • Be kellene indítani az átminősített útszakaszon a menetrend szerinti autóbusz járatot.

Ezen feladatok elvégzésével a járás minden településén biztosítanánk (télen, nyáron) a kiszámítható utazás feltételeit és a majdani oktatóbázis kedvezőbb megközelítését.

A ligataljai települések mindegyikén rendelkezésre fog állni a több célú tározótó. A térség vadászati hagyományai is ebben a térségben kiemelt jelentőségűek. Gondoskodni kell az erdők vízháztartásának javításáról, a tocsogók helyreállításáról, a vaditató helyek vízellátásának biztosításáról. A beruházás megvalósításánál az elkészül létesítmények üzemeltetésénél elsőbbséget akarunk biztosítani a helyi vállalkozóknak, munkavállalóknak. Az alap beruházás mellett a ligetaljai településeken is keressük a további lehetőségeket az életminőséget befolyásoló megoldásokat, többek között a családi napközik és bölcsődék támogatását is, hiszen korábban nagyszámú szakképzett munkaerő szerzett erre a tevékenységre képesítést a térségben. Ezen túlmenően:

• Megvizsgáljuk a Nyírmártonfalva község határában fellelhető lápi mész kitermelésének és mezőgazdasági célú hasznosításának (talajjavító célú) lehetőségét.
• A településeken legalább az átmenő forgalmat lebonyolító országos közutak mellett elfogjuk érni a gyalogjárdák teljes hosszban való kiépítését. Ugyanezen utakon legalább a község központokban és a frekventált helyeken elfogjuk érni a biztonságos és kivilágított gyalogátkelőhelyek kialakítását.
• Fülöp községben évtizedek óta probléma a település elzártsága, zsáktelepülés jellege. A körülmények pozitív változása (járási székhely elérhetősége, regionális szolgáltatások, rendőrség, mentő, tűzoltó gyors kiérkezése, oktatás, stb.) égetően sürgeti a Fülöp – Nyíracsád összekötő út megépítését. Ennek megoldását kiemelten fogjuk kezelni. Fülöp községben a mai napig nem megoldott a vezetékes földgáz és a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, melyet szintén kiemelt jelentőséggel kell kezelni.
• A ligetaljai településekhez méltatlanul évek óta aszfaltozásra került a Nyírbátor – Nyírábrány közötti országos közút Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakasza a megyehatárig. Elmaradt viszont a szakaszosan leaszfaltozott Hajdú-Bihar megyei szakaszának az aszfaltozása. Ezt a szakmai hibát sürgősen felfogjuk számolni.
• Napirenden van a Debrecen – Nyírábrány országhatár közötti 48. számú másodrendű főút felújítása. Reményeink szerint ez azt jelenti, hogy a főútnak megfelelően kiszélesítik és megerősítik a burkolatot, szakszerűen előkészülnek az autóbusz öblök, elhelyezik a környezetbe illő autóbusz váróhelyeket. Csak egy ilyen szintű és hosszútávra szóló beavatkozást tudunk elfogadni. A korszerűsítéssel párhuzamosan folytatni fogjuk a Vámospércsről kiinduló kerékpárút kiépítését az államhatárig.

Érmellék: Létavértes, Kokad, Álmosd, Bagamér, Újléta, Vámospércs térsége

Ez a térség egykoron az újraéledő érmelléki borvidékhez tartozott. Ez a hazai tormatermelés zászlóshajója. A térség mikroklímája egyedülálló. A határ menti zóna nagyobb területén a terméseredmények az ország legjobbjai közé tartoznak. A tormatermelésen és értékesítsen túl szorgalmazzuk, hogy minél több hozzáadott értékkel kerüljenek piacra ezek a termékek. Az elmúlt nyolc évben többször kampánytéma volt egy tormafeldolgozó megépítése. Újlétára vonatkozóan (ami a helység elhelyezkedését tekintve ésszerű megoldásnak kínálkozik) ismételten elhangzottak ilyen ígéretek. Szorgalmazom, hogy a kivitelezést és az üzem működését helyi, vagy megyei vállalkozás végezze, illetve ne olyan látványberuházások legyenek, mint a település határában meglévő egyes üres objektumok.

Ebben a térségben az adottságokat a lehetőségeket hasznosítva kiszámítható gazdasági és politikai körülmények mellet, állami támogatással az ország legjobb kistérségi és vidékfejlesztési programját tudjuk megvalósítani. A vízellátás és vízhasznosítási program minden települést érint. A meglévő nagy befogadóképességű tározótavak, az ez ügyben a határon túli kapcsolatok kiépítésének lehetősége, pozitívan ösztönzi a program sikeres megvalósítását. A kivitelezési, az üzemeltetési, feldolgozói feladatokra itt is a helybélieknek kívánunk elsőbbséget biztosítani. Ennek a programnak a megvalósítását összekapcsoltuk a térségben (az országban kiemelten kezelt) adottságként meglévő geotermikus energia hasznosításával. Ez ideig ez nem sikerült. 

A vázolt három program összekapcsolásával az egyéb kedvező feltételek bemutatásával – biztosításával egy tőkét, befektetőt vonzó programot akarunk összeállítani és (a hazai vállalkozók elsőbbsége mellett) ütemezetten megvalósítani. Az első ütemben a feltárást követően egy geotermikus kiserőművet valósítunk meg a program szerint. A megtermelt hő és villamos energia (országos hálózati kapcsolattal) elegendő lehet az alábbiak megvalósítására:

• Egy a befektetők által létrehozott erőműben megtermelt hő és villamos energiára alapozott, élelmiszeripari termékeket előállító agráripari bázis üzemeltetésére.
• A bázis igényein túl keletkezett hőenergiát kivezetve az érintett települések lakosságának termelői hasznosítanák (fűtés, üvegház, állattartó telepek, szabadidős létesítmények).
• 17 db geotermikus kút megnyitásával 14 hektáron lehetne üvegházas rendszerben zöldségeket termeszteni.
• Meleg vizes halgazdálkodás megteremtésére nyílik lehetőség.
• A kutak sótartalmának kivonásával további hasznosítás érhető el és meg kell említeni a talajjavítóként használható zöldalga telepek működtetését is.
• A hőenergiára alapozva kerülne előállításra az a palánta mennyiség, amely biztonságosan kiszolgálná a rendszerhez kapcsolódó szabadtéri zöldségtermelőket. Biztosítaná az alább bemutatott falazóblokk gyár villamos energia igényét.
• Az előállított többlettermékek mennyiségét elsősorban a jelenleg is meglévő és bővíthető, valamint a támogatott helyi vállalkozók által létrehozott üzemekbe akarjuk feldolgozni.

Hajdan a térség aranyának nevezett bányahomokra alapozottan az egyéb összetevők (már most garantálható) biztosítása mellett megépítünk egy évi 150-200 tonna kapacitású kézi-falazóblokk gyárat. Ennek a súlya, hőszigetelő képessége, ára kedvezőbb az országba jelenleg használt terméknél. A határon túli hasonló üzemek termékeinek piaca hosszú távon biztosított. Ezek a határon túli termékek a haza piacon (a belső piaci igények maradéktalan kielégítése miatt) nem kaphatók. A falazóblokk gyártó üzem megvalósítása (hazai és külső befektetők mellett) összekapcsolódik a fentebb vázolt programokkal. A területi adottságok, a logisztikai feltételek, a közműellátás biztosított. Kiszámítható, tervezhető befektetői háttér mellett (erre várnak a befektetők) erre a komplex programra lesz befektető. A programot mindannyiunk sikereként megvalósíthatjuk. Ennek az adottságokra alapozott térségfejlesztő programnak a megvalósítását és működtetését igényli, felerősíti az évek óta napirenden lévő feladatok megoldását.

• Napirenden van a 48. számú Debrecen és Nyírábrány közötti másodrendű főútvonal megerősítése. Reményeink szerint ez a főúthálózatnak megfelelő paraméterekkel, szolgáltatásokkal fog megvalósulni (7 m burkolatszélesség, nemesített patka, szabvány szerinti autóbusz öblök, környezetbe illő autóbuszvárók). Mi a korszerűsítést ezen zsinórmérték szerint fogjuk megvalósítani.
• Napirenden kell tartani a Vámospércs – Debrecen (Panoráma útig) közötti kerékpárút megvalósítását.
• A térségben az autópálya elérhetőség szempontjából sürgető a Debrecent keletről elkerülő út megépítése. A 48. számú főúton, a Debrecen Létavértesi összekötő úton a napi 20 ezer jármű csak a városon keresztül haladva tudja az autópályát elérni.
• Évek óta napirenden van a Debrecen – Bagamér - Létavértes közötti országos közút felújítása. Az út állapota (autóbusz járatos útvonal) katasztrofális. Mi ezt az útszakaszt a programtól függetlenül is felújítjuk, megerősítjük.
• Ebben a térségben (az indokokat nem támadva) három vasúti vonalon szűnt meg a forgalom (Nyíregyháza - Nyíradony, Debrecen – Nyírbéltek és Debrecen – Sáránd – Létavértes között). Ezek közül az érmelléki térséget az utóbbi szárnyvonal kikapcsolása érintette a legérzékenyebben. Az okokat nem vitatva alapvetően ezek az intézkedések az itt élő lakosságot érintették, esetenként egzisztenciálisan tönkretették, az életminőséget mindenképpen károsan befolyásolták. A felvázolt térségfejlesztő beruházáshoz kapcsolódóan meg fogjuk vizsgálni a Debrecen – Sáránd – Létavértes vasútvonal beüzemelésének lehetőségét, rentabilitását, illetve a Székelyhíd – Nagyvárad irányába történő meghosszabbítását. Előzetes számításaink szerint lesz esélyünk a vonal helyreállítására. Kimutatható gazdaságos üzemelés esetén (számolva a beruházások vasúti forgalmat növelő hatásával) a szárnyvonal helyreállítási programját beépítjük a teljes program megvalósítási rendszerébe. A vasútvonal beindítását követően Debrecen Repülőtere és azon keresztül a nemzetközi piacok is közvetlenül elérhetővé válhatnak az üvegházakban megtermelt virág és zöldségtermékekkel.

Ez az adottságokra, hagyományokra, lehetőségekre alapozott átfogó térségfejlesztő beruházás példaértékű lehet. Megvalósítása a térség sorsát, a foglalkoztatást, az életminőséget, a szülőföldön maradást, fiataljaink hazahozását hosszú távon elősegíti. Ezen fogunk dolgozni és az Önök támogatásával a célkitűzéseket megvalósítani. Hitem szerint nem csak halat kell adni az embereknek, hanem hálót is, hogy halászhassanak.

Országos szintű egyéni kezdeményezés

A választókerületben nagyon nagymértékű az elvándorlás. Nem találkoztam olyan családdal, akinek valamelyik rokona nem kényszerült volna arra, hogy elhagyja a szülőföldet és valamelyik nyugat-európai országban vállaljon munkát, keressen magának élhető világot. Amennyiben az Önök segítségével elkezdhetem a parlamenti munkám, a program képviseletén túl, kezdeményezni fogom a törvénybe foglalását annak, hogy a megözvegyült hozzátartozó az eltávozott társának utolsó nyugdíjszelvényével a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól további öt havi, de egyösszegű kifizetést kaphasson. Ennek legfőbb indokát abban látom, hogy a gyász terheit elhordozva ne jelentsen megoldhatatlan terhet a méltó temetés, megemlékezés megszervezése. Ez sajnos manapság sok idős embernek nagyon nagy gondot jent. Az eltávozottak egy életen át dolgoztak ezért az országért és ez a legkevesebb, melyet még megtehetünk értük. Mondhatnám, ez még jár nekik.

https://www.facebook.com/KaposznyakIstvan.Szolidaritas/