Korábban határőrként szolgáltam a hazámat és a munkám során számos idegenrendészeti eljárást indítottam. Fogtam határsértőket, hamis okmánnyal utazókat, csempészeket. A Határőrség 1990-2000 között több mint egymillió menekültet kezelt (legyen az gazdasági, vagy bármely más okból érkező) jogszabályi keretek között, szakmai alapon. Kérdezem: Félt akkor valaki ebben az országban? Elvették azok az emberek bárkinek is a munkáját Magyarországon? Ugye nem.

Jelenleg is szolgálom a hazámat, mivel tartalékos katona vagyok. Tavaly két hónapot voltam lent a déli határszakaszon a kerítésnél. A kerítés lehet egy ideiglenes határvédelmi berendezés, mely alkalmazásának megvan a helye és az ideje. De hangsúlyozni szeretném, hogy a határt elsősorban az ott szolgálatot teljesítő rendőrök (a Határőrség megszűnését követően a Rendőrség vette át ezen feladatok teljesítését) és katonák (jogszabályváltozást követően a Magyar Honvédség is szerepet kapott ebben a feladatban) védik meg, nem pedig a kerítés. Véleményem szerint a kerítés lebontásáról Szerbia Európai Uniós csatlakozásáig nem időszerű beszélni. Tovább megyek. Nem csak az Uniós csatlakozásáig, hanem a Schengeni tagállamokhoz való csatlakozásáig sem. Nagy árat fizettünk ezért a határvédelmi berendezésért. Eddig több mint ötszázezer-millió forintba került az adófizetőknek. A fenntartása horribilis összegeket vesz igénybe, tehát adott időben igenis felül kell vizsgálni a fenntartás ésszerűségét.

A kor kihívásai megkövetelik a Dublin I-II rendelkezések felülvizsgálatát, mert a migrációs változások nagyobb szerepvállalást, szolidaritást kívánnak a belső tagállamoktól. Viszont! A Genfi egyezmény (melyet Magyarország elfogadott és ratifikált) alapján kötelességünk vizsgálni a menedékkérő (legyen az az ember akár zöld határon érkező, vagy „kopogtató” menekült) menedékkérelem iránti jogszerűségét, és ha az valós, bizony ideiglenes védelmet kell a részére biztosítani. Meg kell találni az alkalmas helyeket, ahol kulturáltan, emberhez méltó körülmények között lehet őket ellátni. Ez sok pénzbe kerül. Igen, de higgyék el, ez a legkevesebb, amit emberként meg kell tennünk. Nagyon fontos hozzátenni, hogy amint a menedékkérelemben megjelölt ok megszűnik, akkor pedig „séta haza”. De ezek közül a többség azt várja, hogy hazamehessenek. Az ideiglenes menedékben részesítést maga Orbán Viktor is megteszi, hiszen mégis befogadta a menekült, menedékes vagy oltalmazotti státuszt kapott személyeket. Az is igaz, hogy tagadta mindaddig, amíg egy államtitkára el nem szólta magát. Az is kiderült azóta, hogy a kvóta egyezményt bizony aláírta Brüsszelben. Ezek szerint van az a pénz, amiért kétkulacsos politikát folytat. Vagy talán más?
A gazdasági menekültek befogadására nincs kötelezettség, melyet egyetlen jogszabály sem ír elő számunkra. Nem is fog. Miért? Magyarországnak – mint minden más szuverén tagállamnak – meg van a saját vízumpolitikája, melynek alapján meghatározott időre jogszerű tartózkodást biztosíthat hiány szakmák esetében külföldi munkavállalók számára.

A Fidesz azzal vádolja a demokratikus ellenzéket, hogy be akarja telepíteni a menekülteket. Hazudnak! Mint ahogyan az előbb is leírtam, pont ők azok, akik ma is telepítenek be ilyen státusszal rendelkező embereket. A Fidesz azzal vádolja a demokratikus ellenzéket, hogy Betelepítési irodákat akar üzemeltetni. Kérem szépen! Ilyen típusú irodái a Fidesznek vannak szerte Ázsiában és úgy hívják őket, hogy Letelepedési iroda! A mai napig kb. 25 ezer külföldinek adtak jogszerű tartózkodásra lehetőséget nem csak Magyarországra, hanem a teljes Európai Unió területére is. Akkor miről beszélünk?! El kellene már hessegetni azt a narancsködöt!

Fontos beszélni a menekült és az iszlám kérdéséről, mert a kettő bizony nem ugyanaz. Ez két kérdés, melyet ésszerűen kezelni kell! És muszáj ezt megtenni, hogy embernek maradhassunk. Kezdem ott, hogy Magyarországnak sajnos már van 150 éves tapasztalata az iszlám uralommal kapcsolatban, melyből köszönjük szépen nem kérünk. A végeredmény a népsűrűség változásában is mérhető volt hazánkban, ami a négyzetkilométerenként egy fő volt annak idején.
Az iszlámban két nagyon fontos feloldásra váró problémát látok. Egyrészt, hogy ahonnan a menekültek nagyobb része érkezik az állam és a vallás nincs szétválasztva. Az életük része a vallás és a bűntető és polgári jogi jogviszonyokat is ezen szabályok alapján kezelik. Az európai élet alappillérei pedig a görög kultúra, a római jog és a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás és Európában (és a világ többi haladó országában) megtörtént a vallás és az állam szétválasztása. És még így is el kellett telnie azért kétezer évnek, hogy a mai életünk kialakulhasson.
Másrészt, hogy az iszlám hívők közül, aki azt vallja, hogy az iszlám a szeretet vallása, annak is igaza van, és aki a radikális iszlámot vallja, annak is igaza van. Lásd itt élő iszlám hívő emberek és az ISIS "politikájának" az ellentétét. Ennek az utóbbi problémának a feloldása nem ránk vár, hanem az iszlámra, mint vallásra, illetve a vallási vezetőikre. Véleményem szerint, ha az eltérő vallású emberek azokban az országokban – ahonnan a menekültek is érkeztek – szabadon gyakorolhatják a saját hitük szerinti vallásukat, és azért nem üldözik őket, sőt mi több, a vallásuk miatt nem ölik meg őket, magam is nyílt teret engednék az bármely vallásnak.
Mindaddig Deák Ferenc valláspolitikáját fogadom el, amely szerint „ A szabad egyház eszméje s a vallások egyenjogúsága azt kívánja, hogy a hon minden polgára, bármely hitfelekezethez tartozzék is, szabadon élhessen saját vallásának tanításai szerint, ha azok az állam céljaival nem ellenkeznek és mások hasonló jogait nem sértik.” És vice versa bármely más országban is. Jelenleg ezt még egyáltalán nem látom megvalósultnak az iszlámban. Fontos azt is kiemelnem, hogy nem az iszlámban hívő emberről beszélek, hanem a tanításról és annak szabad értelmezhetőségéről.