Szeretek fodrászhoz járni. Ennek oka, hogy jókat beszélgetünk és a fodrász egy olyan ember, aki más emberekkel is beszélget, és ez által tele van rengeteg izgalmas információval. Ma délelőtt nála jártam. Megkértem, hogy szép rövid hajat vágjon nekem, mert a jövő héten bevonulok egy hónapra a hon védelmére.  Erre megkérdezte, hogy a menekülteket kapcsolatban van-e ez?  Elmondtam neki hogy nem feltétlenül, de még hogy ha a menekültekkel kapcsolatos is a mozgósítás, akkor is meg kell tudni különböztetni dolgokat, amiket súlyosan összemosnak ma nálunk. Először is az egyéneket, a tömeg fenyegetésétől. Nem szabad általánosítani. Kértem, hogy gondolja bele magát a helyzetükbe. Azok az emberek olyan országokból érkeznek ide, ahol az életük, testi épségük, szabadságuk a hitük, születésük, vagy politikai nézetük miatt veszélynek van kitéve. Ahol embereket fejeznek le, nőket, asszonyokat tesznek szex rabszolgává egyesek valamely isten nevében. De kérdezem én, milyen isten az, amelyiket embereknek kell megvédenie? Ha ő lenne ebben a helyzetben, mit tenne? Minek kell ahhoz megtörténnie, hogy emberek felszámolják az egzisztenciájukat, családi és baráti kapcsolataikat és terhes feleséggel, kisgyermekkel együtt, mindent pénzzé téve elinduljanak a világba.  Egy olyan jobbnak vélt világba, ahol biztonságban tud gondoskodni szeretteinkről.  Én is hívő ember vagyok, de az az isten akinek a tanítását megfogadom, arra tanít, hogy segítsem az embertársaimat, hogy ne csak hallgatója, hanem meg cselekvője is legyek az igének. Az irgalmas szamaritánus példáján keresztül megmutatja, hogy ki az én felebarátom. Akivel éppen találkozom. Tehetségem és lehetőségem szerint támogatom ezeket az embereket és azokat a civileket is - a Migration Aid debreceni aktivistáit - akik magukat nem kímélve segítik őket. Ilyenkor viszem magammal a hatéves fiamat is, mivel az atyák felelőssége megtanítani a fiakat a jó dolgokra. 

Természetesen jogos az a félelem, amelyet az iszlám állam, az ISIS kelt az emberekben, hiszen nap mint nap látjuk a híradásokban, hogy milyen rettenetes dolgokat cselekednek azok az emberek és ezek óvatosságra intenek bennünket. Védenünk is kell azt az életteret, azt a kulturális közösséget, melyet kétezer év alatt teremtettünk, melynek alapja a római jog, a görög kultúra és a zsidó-keresztény kinyilatkozáson alapuló hitvilág. Ezek adták nekünk a demokráciát, ezekre alapul a jog és szokásrendszerünk, ami az egyik legnagyobb kincsünk, hát birkák se legyünk, viszont gyalázat, hogy gyűlölettel, fogalmak összemosásával manipulálja ez a kormány a közhangulatot.

Az Orbán kormány súlyos milliárdokat költ kerítés építésére, miközben azokra az emberekre, nevezetesen a szociális munkásokra gondolok, akik elmondhatnák az ide érkezőknek, hogy hol vannak, itt mi a helyes és helytelen, a hitvány és az érték, azokra sajnálják a pénzt, pedig ezekből kellene minél több embert oda küldeni. A debreceni menekülttáborban (melynek bezárására Orbán helyben tett hazug ígéretet) körülbelül ezernyolcszáz emberre 8 fő szociális munkás állt rendelkezésre.  Hogy tudja betölteni, hogy tudják betölteni ezek az emberek azt a szerepet, amire hivatottak lettek volna, hogy megismertessék a menekültekkel azt az országot ahová érkeztek, hogy elmondják nekik az ideiglenes védelem feltételeit. Ahhoz bizony sokkal többen kellenek.
Mert bizony vannak feltételei a menekültté válásnak, melyről nekünk is van saját jogszabályunk. Emberek kellenek elmondani a menedéket kérőknek a zaklatásnak tűnő regisztrálások, meghallgatások miértjét, elmondani, hogy az irataik miért annyira szükségesek, mert bizony vannak rossz szándékkal érkezők és más, lehetőséget kereső emberek is.   Pedig tudják, előlük menekülnek. Nem is értem, hogyan lehet azokat az embereket, akik nem tudják magukat hitelesen igazolni, kilétük megállapítása nélkül tovább engedni. Addig, amíg ez nem történik meg, kulturált körülmények között kell biztosítani részükre az ideiglenes védelmet. Hozzátettem még fodrászomnak azt is, hogy valaki kiléte nem csak az iratokból, hanem más személyek elmondása alapján is megállapítható, de még mindig a hivatalosból a legkönnyebb.

Ezeket meg kell tennünk és nem semmirevaló kerítéseket kell emelni súlyos milliárdokból, nem tovább osztani a nemzetet, hanem szociális munkások tömegét kell ezeknek az embereknek a rendelkezésére bocsátani, még abban az esetben is, ha nem állnak meg Magyarország határain belül, hanem tovább mennek Európa más országaiba. Én az európai közösség állampolgára vagyok, tehát én is érintett vagyok ebben a helyzetben, segíteni pedig kötelességem. Nem vágott bele a fülembe, teccik a munkája.